Gyöngyössolymos természeti értékekben gazdag területet mondhat magájénak, csak győzzük bejárni!
Gyöngyöstől északra, 4 km-re, a Kis-hegy tömbje alatt meghúzódva fekszik Gyöngyössolymos. Első írásos említése egy 1212-ben kelt adománylevélben található, melyben II. Endre király a Szent Sír Őrei lovagrendnek birtokot adományozott a település határában. Nevét a Solymosy családról kapta, akik sokáig a település birtokosai voltak. A család címerét őrzi ma is a falu közepén álló templom tornya. Kérőbb az egri püspökség birtoka lett, egészen a török hódoltságig. 1600-as években malomkő bányászat folyt a településen, melynek nyomai még ma is fellelhetőek a Csák-kő oldalában.
A településen a Nagy-patak vízhozamát kihasználva sok őrlő, és posztóverő malom működött, melynek egyik fennmaradt reprezentánsa a Pincés malom ma műemléki védettségű. Gyöngyössolymos határában több gejzírkúp is található, ilyen a Bába-kő, Csák-kő és az Asztag-kő, melyek az utóvulkáni tevékenység hírnökei. További kiránduló célpontok a Dezsővár, ahol a Solymosy család 15 században elpusztult várának maradványai láthatóak, valamint a Cserkő bányató. Hazánk egyik legszebb kisvasúti nyomvonala a településen át vezet a Mátra belsejébe, Lajosházára, valamint a Szalajka házhoz.