Gyönyörű fekvésű település a már megszűnt üveggyáráról, valamint a kénes parádi gyógyvízről vált méltán híressé.
Galyatetőről keletre, a 24-es út mellett, egy katlanszerű völgyben, hegycsúcsok által körülvéve fekszik Parádsasvár. Mai nevét csak 1948-ban kapta, korábban Üveghutának, Csevicének, majd a vadászkastély felépítése után Sasvárnak, Mátrasasvárnak nevezték. A település története szorosan összefonódik a szomszédos településekével, Paráddal, Parádfürdővel. Első írásos említése 1549-ből származik, ekkor az Országh család birtoka volt. Kérőbb II. Rákóczi Ferenc tulajdona lett, aki 1708-ban Óhután üveghutát alapított, mely csak később, 1770-es években került át a mai településre. 1815-ben az üveghutából üveggyár alakult, mely sokáig világszerte vitte a település hírét gyönyörű csiszolt ólomkristály termékeivel. Sajnos mára már a gyár bezárt, egy újabb régi mesterség tűnt el.
A település ékköve, a ma luxusszállóként üzemelő Károlyi kastély, amelyet Ybl Miklós tervei alapján 1881-ben építettek. A kastély szomszédságában fakad a település másik híres terméke, a Parádi víz. Jellegzetes kénes szénsavas gyógyvize gyomor- és emésztési betegségek természetes orvossága. Tradíciók és a híres termékek, valamint a falu csodálatos fekvése nyugodt pihenésre invitál!
Parádsasvári Kristálygaléria és Kiállítórerem Magyarország ipartörténeti emlékeinek állít emléket, ezen belül is annak az üvegművességnek, melynek múltja több mint háromszáz évre tekint vissza. A megszűnt üveggyár termékeit, használati és dísztárgyait vonultatja fel tematikusan rendezve.
A parádsasvári üvegmanufaktúrában ma is megcsodálhatjuk az üvegfúvás titkait.
Egykor Parádsasvár mellett állt egy különleges fa, ami már elpusztult, azonban mini tanösvény állít emléket az ősjuhar fának. Az állomásokon az ősjuhar történetén túl a juharfák jellegzetességeiről kaphatnak információkat a látogatók.