A Felső-Mátra települései gyönyörű természeti környezetben, csendes, nyugodt helyen fekszenek, megannyi szabadidős lehetőséggel.
A települések eredetéről kevés emlék maradt fenn. A pásztói apátság iratai között találunk említést a Felső-Mátrai hutás települések ősére. A területről az első írásos emlék az „Ágasvári okmány" 1265-ből. A tatárjárás után épült vár a 15. században romossá, elhagyatottá vált. A török hódoltság után 1730-as években szlovák telepesek érkeztek, akik elsősorban üveggyártással és szénégetéssel foglalkoztak. Erre utalnak a telepek, későbbi települések elnevezései: Ötházhuta (Mátraszentimre), Fiskalitáshuta (Mátraszentlászló), Felsőhuta (Mátraszentistván). Mai elnevezésüket Szent István király halálának 900. évfordulóján, 1938-ban kapták.
A három település szimbóluma a Három Falu temploma, melyet 1942-ben szenteltek fel. A települések önálló közigazgatási egységgé csak 1944-ben váltak, addig Hasznoshoz tartoztak. Egészen az 1960-as évekig a legeltető állattenyésztés, és az erdőgazdálkodás volt a fő bevételi forrás, ma már elsősorban a turizmusból élnek a lakosok. Utóbbi évek legnagyobb változását a mátraszentistváni Sípark jelentette, mely hamar az ország legkorszerűbb sípályája lett. Az utóbbi években szállodafejlesztések is történtek, így ma már széles kínálattal várják a vendégeket.
A Vörös-kő-kilátó Mátraszentlászló közelében, a 781 méter magas Vörös-kő-hegyen található. Nevét a közelben látható vöröses színezetű kövekről kapta. A korábbi kilátó helyére 2005-ben új kilátót emeltek, ahonnan gyönyörű körpanoráma tárul elénk.
