GYÖNGYÖS-MÁTRA TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

 

Tizennyolcmillió évvel ezelőtt intenzív földmozgás jellemezte a Kárpát-medencét, ennek eredményeként több vulkánkitörés is volt a térségben. A több millió éves folyamat végére pedig kialakult a Mátra és Magyarország legmagasabb csúcsa, a Kékes is, amely 1014 méterével magasodik a többi hegycsúcs fölé. A Kékes már 1897 óta része a mátrai túraútvonalaknak.

Mátrafüred a legrégebbi település a Mátrában

A hegy lábánál fekszik Mátrafüred, a legrégebbi település a Mátrában. A települést sokan a Mátra kapujának is hívják – mondta Dinya Anikó turisztikai szakember az M1 Itthon vagy! című műsorában. Hozzátette, Mátrafüred az év minden hónapjában változatos programokat kínál a természetkedvelőknek. Az egyik programlehetősség a túrázás. Mátrafüred központjától tízperces gyaloglással elérhető a várszerű Kozmáry-kilátó, amely 370 méter magasan áll a domb tetején.

Több kilátóból is csodálható a Mátra szépsége 

A Kozmáry-kilátó 1900-ban épült, gyönyörű körpanorámát élvezhetünk a kilátószintről, az egész Mátraalját be lehet látni – mondta Dinya Anikó. Hozzátette, a másik kilátóhoz, a Muzslához már egy kicsivel többet kell sétálni felfelé. Innen sokkal messzebbre elláthatunk, még Gyöngyös és a kékesi tévétorony is látszik.

A Sástó, a Mátra legmagasabban fekvő, gyönyörű tava. Dinya Anikó elmondta, a tó mellett egy óriási sárga torony is áll, ami hajdanán olajfúró torony volt, de egy konstrukciós hiba miatt egy idő után már nem volt alkalmas olajfúrásra, így átszállították a Mátrába.

Mivel nem kilátónak épült, ezért egy kicsit nagyobb a kilengése, ennek okán a kalandra vágyó túrázók előszeretettel másznak fel a ötven méter magas toronyba.

 

 

A ma nyugalmat és békét árasztó tó hajdan lápos mocsárvidék volt az erdő közepén. Aztán megszületett az ötlet, hogy alakítsák kirándulóhellyé, így kemény munkával és türelemmel a nyugalom és a béke szigete lett, igazi paradicsom az emberek és az állatok számára egyaránt.

 

Gyöngyöst az avarok alapították 

Mátrafüred egyébként a néhány kilométerrel arrébb fekvő Gyöngyöshöz tartozik, ahová kisvasúttal is lehet jutni a Mátrából. A kisvasút Gyöngyös legfőbb látványossága, az Orczy-kastély előtt áll meg.

A kastélytól már nincs messze a város főtere, mindössze pár perc séta az út.

Gyöngyöst az avarok alapították, jóval a honfoglalás előtt. A sors azonban úgy akarta, hogy Árpád vezér kezére szálljon. A főtéren már a 13. században is templom ékesedett, éppen ott, ahol ma a környék legnagyobbja, a Szent Bertalan-templom áll közel 250 éve.

 

A Mátra különlegesen jó hatással van a kedélyállapotra és a tüdőre

Mindegy, hogy a Mátrát a magasból kémleljük vagy egészen közelről, az itteni erdőkben sétálva minden esetben lenyűgöző természeti jelenséggel találkozhatunk. A Mátra sokkal több, mint egy kilencszáz négyzetkilométer kiterjedésű hegység Magyarország északi részén.

Az emberek felfedezték, hogy a Mátra különlegesen jó hatással van a kedélyállapotra és a tüdőre egyaránt. A parádfürdői völgyet már az 1730-as források is gyógyhelyként említik.

Az itt fakadó gyógyvíz mozgásszervi, urológiai, nőgyógyászati panaszokra is kiváló.

A gyógyhatású vizeket a modern medicinák megjelenéséig nagy becsben tartották.

Parádfürdő térségét Károlyi grófi család virágoztatta fel 

Parádfürdő az 1850-es években a Károlyiak birtokába került, akik nagyszabású építkezésekbe kezdtek, és valósággal felvirágoztatták a területet. A tervezéssel a család kedvenc építészét, Ybl Miklóst bízták meg.

Demecs Péter túravezető elmondta, Ybl Miklós tervezte meg a környékbeli villákat, kastélyokat és egyéb kiszolgáló épületeket, mint például a közeli Cifra-istállót, illetve a Parádfürdői Állami Kórház épületét is. Felhívta a figyelmet arra, hogy

amikor még gyógyfürdőként is működött a kórház, akkor Parádfürdő volt a trianoni elcsatolás után az egyetlen hegyvidéki fürdőhely Magyarországon.

Nemcsak az üzemeltető volt arisztokrata, hanem akkoriban a vendégkör is, Ybl ezért a luxusra vágyó, tehetős rétegnek igényes épületkomplexumot tervezett. A fürdőhöz tartozó szálló nemcsak szép volt, de modern és minden kényelemmel felszerelt is, már 1876-ban központi fűtés adta a meleget. A szállodát akkoriban fedett sétány kötötte össze a gyógyfürdővel és egy impozáns étteremme.

Az épületek a hegyoldalban, szép parkban emelkedtek és emelkednek, a Károlyiak ugyanis parkosítottak, fasort és sétányt terveztettek, gyógyszertárat alapítottak.

A Mátra szívében fekvő fürdőhely megközelítése akkoriban tömegközlekedés híján elég komplikált vállalkozás volt, Károlyi gróf ezért a közlekedésről is gondoskodott. Hogy milyen kocsikon utaztak abban az időben, az érdeklődők megtekinthetik a kiállítótérben, amit a volt istállóban alakítottak ki. Az épület jelentős része ma múzeumnak ad otthont, ahol megtudhatják a látogatók, hogyan dolgozott a kerékgyártó, a bognár, a kovács, a lakatos és a szatler, vagyis a bőrös-kárpitos.

Cseri Dávid, a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság állattenyésztési ágazatának vezetője elmondta, annál rangosabbnak számított valaki, minél több ló állt a fogatában, így a díszesebb hintók elé mindenképpen négy ló volt befogva – mondta.

Az egykori istálló hamarosan újra patadobogástól lesz hangos, hiszen a tervek szerint a szilvásváradi lipicai ménesből érkeznek ide lovak. A vörösmárvány oszlopos istállók már készen állnak a lovak fogadására.

Forrás:M1