GYÖNGYÖS-MÁTRA TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

Befejeződött a Mátravasút felújítása: a 635 millió forintos állami támogatásból korszerűsítették a sínpályát, valamint három mozdonyt és kilenc vasúti kocsit varázsoltak kívül, belül szebbé és biztonságosabbá.

 

A projektzáró ünnepségen Dobre-Kecsmár Csaba, a kisvasutat fenntartó Egererdő Erdészeti Zrt. vezérigazgató elmondta: 2010-től célul tűzték ki az Észak-magyarországi régió ökoturisztikai hálózat kialakítását, az attrakciók fejlesztését, melynek részeként turistaházakat, kilátókat újítottak fel, s a kiszolgáló infrastruktúra számos elemét is korszerűsítették. A program részeként adták át 2015-ben a galyatetői kilátót és turistacentrumot, és indították el 2017-ben a Mátravasút rendbetételét. Két éve átadták a megújult pályaszakaszt, most pedig a gördülő állomány került sorra. A beruházás jól vizsgázott: a Mátravasút szerelvényein az idei nyári szezonban mintegy 50 ezer utast szállítottak. A fejlesztés ezen a ponton nem áll meg, a második és a harmadik ütemben – szintén állami támogatással – a felsőtárkányi és a szilvásváradi kisvasutak korszerűsítése következik.

 

 

Nagy nap ez a kisvasút életében! A Mátra híres mozdonyai, Liza, Karcsi, Gizi és Gyöngyi mintegy 100 éve teljesítenek itt szolgálatot. Most a 66 éves Gyöngyi teljes megújulásának lehetünk szemtanúi – mondta el a rendezvényen Horváth László, a térség országgyűlési képviselője. Felidézte: Gyöngyös mindig kötődött a kisvasúthoz, ami a mindennapi élet része volt: szállított fát, követ, munkásokat, és úttörőket is. A város már 1918-ban fejlesztési tervet dolgozott ki a korszerűsítésére, 1930-ban pedig át is került Gyöngyös tulajdonába. A Mátravasút nevet 1932-től viseli, korábban Gyöngyös-Benei vasút néven futott. A két világháború miatt a további betervezett fejlesztéseket elhalasztották, 1944-ben pedig még szét is szedték Gizit, nehogy a német vagy szovjet megszállók lefoglalják. Gyöngyi volt ipari- és úttörővasút, 1993-ra pedig viszont olyan állapotba jutott, hogy a léte is megkérdőjeleződött. Megmaradása többek között Schmotzer András okleveles erdőmérnöknek, az Egererdő Zrt. támogató hozzáállásának és a kisvasutazás iránti elkötelezettségének köszönhető.

A 66 éves Gyöngyiből a Debrecenben elvégzett felújítást követően Gyöngyike vált, aki most már fa és kövek helyett főállásban örömöt szállít. Tavaly 70 ezren részesültek ebből az élményből, így lett a Mátravasút a turizmus helyi fogadóállomása, olyan attrakció, amiért érdemes ide látogatni. A Mátra egy ékkő, a kisvasút pedig annak foglalata, mely védi és kiemeli szépségét – fogalmazott Horváth László.

Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos a projektzárón hangsúlyozta: a kétezres évek elejére a hazai kisvasút-hálózat leromlott, balesetveszélyes állapotba került, az erdei turistaházak pedig szintén lepusztultak. A Kormány 2010-es szemléletváltásának köszönhetően, az erdészetekkel és a nemzeti parkokkal együttműködve elindulhatott a kulcsos házak felújítása, melyek színvonala és felszereltsége mára eléri az osztrák és szlovák turistaházak szintjét. 150 ilyen épület újult meg, s 50 korszerűsítése jelenleg is folyamatban van.

 



 

A Kormány első kisvasútfejlesztési programja egy 10 milliárd forintos csomag volt, s éppen a Mátravasút részesült belőle először. A most záruló 635 millió forintos felújításból 400 milliót a pályarendszerre fordítottak, a többi pénzből pedig 13 szerelvény – 4 mozdony és 9 vagon – lett környezetbarátabb és biztonságosabb. Két vagon nyitott, kerékpárok szállítására is alkalmas. Révész Máriusz hangsúlyozta: reális elvárás az, hogy a Mátravasút évente akár 100 ezer embernek nyújtson élményt, kalandot, lehetőséget a szabadidő aktív eltöltésére.

Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntőjében kiemelte: a kisvasutazás révén a gyermekek maradandó élményeket szerezhetnek, miközben megtanulják, hogy értékeink és a természet szépségének megőrzéséért mindannyian felelősséggel tartozunk. A minisztérium ennek jegyében indította el az országfásítási programját is, melynek célja keretében 2022-ig 27%-kal nő a hazai erdős területek aránya. Ideje, hogy a Balaton és Budapest mellett a Mátrát is egyre többen megismerjék, az itt élők pedig profitáljanak a turizmusból.

 

2020. 09. 24.
Szerző: Kékes Online, Burián Orsolya
Fotó: Czímer Tamás