GYÖNGYÖS-MÁTRA TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

Gyöngyösön a Mátra Múzeum szomszédságában található az erdei vasút, közismert nevén Mátravasút végállomása, melyet az Egererdő Zrt. üzemeltet. A vasút egyik vonala a kastélyparkot megkerülve a 24-es számú főút mellett vezet Mátrafüred központjában lévő végállomására. A vonatból 22 perces utazás alatt gyönyörű a kilátás a Mátra bércei irányába, a Kékes csúcsára. A másik vonal Gyöngyös szélénél Gyöngyössolymos felé kanyarog, hogy egyedülálló módon – három állomás is érinti a települést – az egykori Fűtőház mellett a Mátra erdeiben zakatoljon tovább Lajosházán át a Szalajkaházra. A több mint egyórás vonatozás után rövid pihenőt tartva fordul is vissza a vonat, aki azonban változatosságot szeret, az innen kerékpárral és gyalogosan is számtalan útvonal közül választhat

A menetrend és aktuális díjszabás itt érhető el.

A Mátravasút vonalhálózata Gyöngyös városától északra sajátos módon, több egymástól független vasút összekapcsolásával közelített a város felé. Eredeti rendeltetése az erdő termékeinek és a vonalak mentén fekvő kőbányák anyagának szállítása volt. Az első vonalon, a Nagy-völgyben 1906-ban lóvontatta kocsikkal szállították a fát. A többi vonal, a Szén-pataki, a Cseternási a Galya-tető déli lejtőjéről indult, hogy a Mátra-Szalajka völgyben találkozzon és kövesse a Nagy-patakot Gyöngyössolymos északi részéig. Egy másik vonal a parádi országút padkáján létesült 1911-ben, hogy azon a Farkasmályi kőbányából kitermelt andezitet a gyöngyösi MÁV állomásra juttassák. A gyöngyössolymosi vonalakat 1916-ban gőzvontatásúra rendezték be, az első gőzmozdony a „Liza” különleges mutatvánnyal érkezett a Gyöngyössolymos északi részén lévő „házába”. Gyöngyösre nagyvasúton érkezett, Gyöngyös és Gyöngyössolymos között kisvasúti vágányhálózat hiányában közúton „saját lábán” kellett kijutnia fűtőházába. Gyöngyös és Gyöngyössolymos utcáin úgy pöfögött végig, hogy előtte lerakták a vágánymezőket, amelyeken áthaladt. Ezeket aztán felszedték és előrevitték, így érkezett meg 11 nap után rendeltetési helyére. 

 1923-ban indult meg a teherforgalom a Farkasmály-Mátrafüred közötti szakaszon. A legnedás gyöngyösi polgármester, dr. Puky Árpád még 1923 szeptemberétől elérte azt, hogy esetenként személyek is utazhattak a kisvasúton. 1926. június 19-én indult meg a korlátozott személyszállítás Gyöngyös és Mátrafüred között. 

 A vasutakat 1949-ben államosították. Az 1960-as évek elején a gőzmozdonyokat fokozatosan dízelmozdonyok váltották fel. Ekkoriban csökkent a fuvarozás, viszont jelentősen nőtt a turizmus igénye, az 1970-es évek közepén félmillió utast szállított a vasút, melyhez hozzájárult, hogy 1968-ban Gyöngyös-Lajosháza között is beindult a személyszállítás. A hanyatlás a 70-es évek végén kezdődött, amikor a fuvarozás országszerte a közútra terelődött. 1978-tól a vasúton fát egyáltalán nem, 1980-tól pedig követ sem szállítottak. 

 A rendszerváltás után a Mátravasút megmentése Bajcsyné Tóth Ida nevéhez kötődik, aki kidolgozta a vasút továbbélésének tervét. Férjével Bajcsy Endre állomásfőnökkel együtt évtizedekig együtt éltek a vasúttal. Bajcsy Endrének a mátrafüredi állomáson állítottak emléket. 

 A 2000-es évektől kezdődően folyamatosan megújult a Mátravasút, előbb Lajosháza és a Szalajkaház között állították vissza a forgalmat, majd 2020-ra megújult a teljes Gyöngyös-Szalajkaház vonal, 2023-ra pedig befejeződött a Gyöngyös-Mátrafüred szakasz felújítása, ahol az országban elsőként innovatív, új betonaljak kerültek beépítésre elsőként az országban, a gyöngyösi VAMAV Kft. közreműködésével.