Recsk neve a település akaratától függetlenül hírhedté vált a kényszermunkatábor által. Az itt szenvedett foglyoknak állít emléket a Nemzeti Emlékpark.
A település felett Csákány-kő kőbányája közelében 1950 októbere és 1953 ősze között működött, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által, a szovjet gulág-táborok mintájára titokban létrehozott kényszermunkatábor. 1500 politikai okokból fogvatartott közt a társadalom minden rétegéből volt fogoly, politikus, költő, korábbi földbirtokos, kétkezi munkás, értelmiségi dolgozó... A bírósági ítélet nélkül idedeportált foglyokat embertelen körülmények közt tartották, dolgoztatták. Maguk építette kezdetleges barakkokban éltek, és a kőbányában dolgoztak, napi 12-14 órát. Fejadagként napi 1000 kalória élelemmel mindannyian éheztek, legyengültek. Éhségben, balesetben, vagy egyszerűen az őrök által többen elhunytak. Senki sem tudja pontosan, a halottakat hol temették el. A tábor hermetikusan el volt zárva a külvilágtól. Mindössze két sikeres szökési kísérlet volt. Az első alkalommal a megszökött rab átjutott Csehszlovákiába, de miután arról értesült, hogy családjának több tagját letartóztatták, föladta magát. A második alkalommal nyolc rab szökött meg, úgy hogy az egyikük őrnek öltözött és úgy tettek, mintha külső munkára mennének. A csoport legtöbb tagját elfogták, azonban egyiküknek, Michnay Gyulának sikerült eljutnia Bécsig, és a Szabad Európa Rádióban beolvasta 600 rabtársa nevét. A Nyugat ekkor értesült a táborról, a hozzátartozók pedig innen tudhatták meg, hogy szeretteik még élnek.
Sztálin halála után az újonnan kinevezett miniszterelnök, Nagy Imre megszüntette az internálló táborokat, többek közt a recski tábort is. Az épületeket, kerítéseket, tornyokat lebontották, ledózerolták, és gondosan fákkal ültették be a területet, hogy nyoma sem maradjon a szörnyűséges tábornak. A szabadult foglyokat titoktartásra kötelezték, de többüket továbbra is megfigyelték, vagy éppen bebörtönözték. A tábor létét a kommunista rezsim alatt mindvégig tagadták. A rendszerváltás után 1991-ben emlékművet avattak, az itt szenvedett és elhunyt rabok emlékére. 1996-ban pedig megnyílt a Nemzeti Emlékpark, ahol egy torony és barakk is felépítésre került, láttatva az akkori körülményeket.
Az emlékpark, mely a falu központjától mintegy 6 km-re található, autóval jól megközelíthető, az útirányt végig táblák jelzik. Előre bejelentett csoportoknak előadást tartanak, illetve igény szerint idegenvezetést is vállalnak a tábor területén.
Nyitva tartás, árak és egyéb információk itt olvashatók.
Recsk ércbányászatáról vált ismertté, aminek ma már csak az emlékei maradtak fenn. Az egykori bányászatnak állít emléket a...
BővebbenMarkazon László Gyula tojáspatkoló egy különleges gyűjteménnyel várja az érdeklődőket!
BővebbenAz egykori Grassalkovich ház kétszintes barokk épülete ma a Vachott Sándor Városi Könyvtárnak ad otthont, mely több állandó...
BővebbenMarkaz szőlészeti és vadászati kincseit ismerhetjük meg a kiállításon.
Bővebben